Történelem - Magyarország a világkiállításokon

Magyarország a világkiállítások 1851 óta íródó történelme során rendszeresen képviseltette magát e nagyszabású nemzetközi eseményeken. A 2010. Sanghaji Világkiállításon immár huszonharmadik alkalommal mutatkozik be hazánk a világ számára.

Már az első, 1851-ben rendezett Londoni Világkiállításon is nagy sikert aratott a magyar tárlat, amely több, azóta világhírűvé vált találmány között bemutatta a herendi porcelánt, az első üveggyárunk termékeit és a Kirner-féle vadászpuskát.

Az 1867-es Párizsi Világkiállításon már önálló kiállítóként, Ausztriától függetlenül jelent meg Magyarország. Addigra már a látogatók között is híre ment a Tokaji Aszúnak, a Ganz gyár különleges berendezéseinek és a magas fokú mezőgazdasági fejlesztéseknek. Bemutatkozott Széchenyi Ödön világszenzációja is, a Hableány gőzbárka. Ödön gróf hajójával egy a korban egyedülállónak számító vízi utazási lehetőségre hívta fel a figyelmet, amikor bárkájával Pestről hajóval érkezett a párizsi megnyitóra.

A kiállító országok, közöttük Magyarország is, a századforduló Párizsában építhettek először önálló pavilont. Az első magyar pavilon szecessziós stílusban épült és a kiállításon nagydíjat nyert.

Az évek során Magyarország szinte valamennyi expón jelen volt különleges pavilonjaival és tudományos felfedezéseivel. Legutóbbi, zaragozai részvételünk alkalmával 800 000 látogatója volt a Magyar Pavilonnak; az idén Sanghajban ennél is jóval magasabb, másfél millió főt meghaladó látogatószám várható.

A másfél évszázados expo-történelem hiteles forrása Gál Vilmos Világkiállító magyarok című kötete, amely további számos érdekességről számol be e témában.